A gyermekbénulás elleni tömeges oltási kampányt azonnal le kell állítani!
A poliovírusok (PV) főként a fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés útján, széklet-szájon át és légúti váladék útján (vagy ritkábban fertőzött vízzel vagy élelmiszerrel) terjednek, és elsődlegesen a bélrendszerre tropizálódnak.
A bélben történő szaporodásukat követően a PV-k ritka esetekben (a fertőzöttek jóval kevesebb mint 1%-ánál) átterjedhetnek a központi idegrendszerre, ami petyhüdt bénuláshoz vezethet, ami légzésbénuláshoz és halálhoz vezethet. A 20. század közepéig a vad poliovírusok (WPV-k) évente állítólag több mint félmillió embert öltek meg vagy bénítottak meg. Az orális poliovírus elleni vakcinák (OPV-k) tömeges oltási kampányok révén történő bevezetése (a higiéniai intézkedések jobb alkalmazásával kombinálva) olyan sikertörténet volt, amely lehetővé tette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára, hogy a gyermekbénulás globális felszámolását tűzte ki célul. A vírusirtás e stratégiájának azonban megvannak a maga korlátai, mivel a poliomyelitises esetek többsége ma olyan egyéneknél fordul elő, akik a cirkuláló vakcinából származó poliovírusokkal (cVDPV-k) fertőzöttek, amelyek reverzió vagy rekombináció következtében visszanyerik patogenitásukat. Az elmúlt években (2018 januárja és 2023 májusa között) a WHO 8,8-szor több olyan gyermekbénulásos esetet regisztrált, amely a gyengített OPV vakcinákhoz kapcsolódott (3442 polio eset a reverziós vagy rekombinációs eseményeket követően), mint a WPV(vad PV)-hez kapcsolódó esetek (390 eset).
Az RNS-vírusok evolúciójára és a bélmikrobióta biológiai egységei közötti genetikai anyagcserére vonatkozó legújabb ismeretek a gyermekbénulás elleni vakcinastratégiák újraértékelését teszik szükségessé.
Tudományos cikk: https://www.frontiersin.org/journals/public-health/articles/10.3389/fpubh.2023.1284337/full
