Az Új Magyar Orvosi Kar Egyesület feladatának tekinti, hogy az orvosi közösség számára biztosítsa azokat a tudományos információkat, amelyek befolyásolhatják a gyógyítás mindennapi gyakorlatát, a szakmai döntéshozást és az orvos‑beteg bizalmat.
A közegészségügy alapja a valós adatok ismerete és a transzparencia. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi szinten megjelent, peer‑reviewed publikációk lényegi megállapításai Magyarországon is hozzáférhetőek legyenek, különösen, ha ezek az oltóanyag‑gyártás vagy -biztonság kulcskérdéseit érintik.
A most közölt tanulmány‑összefoglaló a BioNTech SE kutatóinak 2024 végi laboreredményeit és az ezekkel párhuzamosan megjelent független vizsgálatokat tekinti át.
A közlemény célja nem a diagnózis, hanem a tájékoztatás: a molekuláris biológiai adatok ismertetése, melyek új kérdéseket vetnek fel a gyártási folyamatban visszamaradó DNS‑fragmentumok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatban.
Az ÚJMOK álláspontja szerint az orvosi hivatás etikai kötelessége – különösen új biotechnológiai eljárások megjelenésekor – a tudományos tisztánlátás, az őszinte párbeszéd és a betegbiztonság elsődlegességének védelme.
A tudomány fejlődése nem végső igazságokban mérhető, hanem abban a képességben, hogy képesek vagyunk – az új ismeretek birtokában – felülvizsgálni önmagunkat és, ha kell, felülírni eddigi ismereteinket.
Ezzel a szellemiséggel tesszük közzé az alábbi írást, és egyben felhívjuk a hazai kutatói közösséget, hogy a DNS‑maradványokkal kapcsolatos vizsgálatokat független, átlátható és megismételhető módon folytassák le.
Orvosi hivatásunk alapja a beteg és az igazság melletti elköteleződés — minden más csak következmény.
DNS‑maradványok és enzimatikus hatékonysági kérdések a BioNTech gyártási folyamatában
Független és vállalati kutatások közösen vetnek fel biztonsági aggályokat az mRNS‑technológiában
2024 végén a Frontiers in Molecular Biosciences tudományos folyóiratban olyan tanulmány jelent meg, amely alighanem új korszakot nyit a COVID‑19‑vakcinák gyártástechnológiai megítélésében. A cikket a német BioNTech SE több kutatója jegyzi, köztük dr. Szabó Gábor Tamás magyar kutatóorvos – kardiológus, korábban a Debreceni Egyetem munkatársa.
A publikáció címe: “RNA–DNA Hybrids and Poor DNase Efficiency During Plasmid‑Templated mRNA Production.”
A szerzők ténymegállapítása szerint a vakcinák gyártása során maradhatnak vissza olyan plazmid DNS‑maradványok, amelyeket a gyártási folyamat végső lépésében használt dezoxiribonukleáz (DNase)‑enzim nem minden esetben bont le teljesen.
A kísérleti eredmények szerint az in vitro transzkripciós (IVT) reakciókor a sablonként használt plazmidból RNS–DNS‑hibridek keletkeznek, amelyek bizonyos esetekben ellenállnak a DNase‑bontásnak.
A laboratórium HEK 293 sejtvonalon vizsgálva azt találta, hogy ezek a hibridek képesek sejtekbe jutni, és több napon át termeltetni a SARS‑CoV‑2‑tüskefehérjét.
A publikáció adatai szerint az így visszamaradó DNS mennyisége 32–43 ng klinikai dózisonként, ami meghaladja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a WHO által közösen meghatározott 10 ng/dózis‑limitet.
A szerzők óvatos következtetése szerint a gyártási folyamatot további vizsgálat és pontosítás szükségelheti, hogy a visszamaradó DNS‑mennyiségek a megengedett határ alatt maradjanak.
A további klinikai vizsgálatok és a gyártás ideiglenes felfüggesztésének gondolatát azonban nem ők, hanem független német kutatók – Ulrike Kämmerer, Verena Schulz és Klaus Steger – vetették fel ugyanebben az időszakban, saját 2024‑es tanulmányukban (Science, Public Health Policy and the Law), amely a DNS‑szennyeződést és az SV40 promóterrégiót is azonosította.
A független laborok korábbi jelzései
A tanulmány jelentőségét az adja, hogy a BioNTech kutatói maguk azonosították azt a jelenséget, amelyet független laborok már 2023 óta leírtak. Kevin McKernan génkutató – a korábbi Human Genome Project R&D‑vezetője – 2023 tavaszán RNA‑szekvenálás során véletlenszerűen fedezett fel plazmid DNS‑fragmentumokat a Pfizer‑ és Moderna‑vakcinákban, köztük az SV40 promóter / felerősítő/ enhancer‑régióját.
Ezt a megfigyelését azóta több országban megerősítették, például Ontario tartományban (David Speicher et al.), illetve Németországban és Ausztriában (Ulrike Kämmerer, Klaus Steger). Ezek a csoportok a hatósági limitet 100‑szorosan – bizonyos esetekben 500‑szorosan – meghaladó DNS‑mennyiségeket mértek fluorometriás és szekvenálás‑alapú módszerekkel.
A BioNTech‑tanulmány most e tényeket gyártástechnológiai oldalról erősítette meg: nem a mérések voltak hamisak, hanem a folyamatban ténylegesen felléphet olyan molekuláris hibridizáció, amit a rutin (qPCR) vizsgálatok nem tudnak megfelelően detektálni.
Magyar részvétel és etikai üzenet
A Frontiers‑cikk részben magyar kutatói közreműködéssel készült. Dr. Szabó Gábor Tamás, aki 2021‑ben az Orvosok Lapjá‑nak adott interjúban még azzal nyugtatta a szakmát, hogy „az mRNS nem juthat be a sejtmagba”, immár társszerzőként vesz részt abban a kutatásban, amely a sejtszintű integráció lehetőségét is újraértékeli.
A tény önmagában mutatja a tudomány önkorrekcióját: a kezdeti modelleket ma már laboradatok váltják fel, és ennek a tudásnak a transzparens közlése az orvostársadalom közös érdeke.
Hatósági és tudományos reakciók
A német Paul Ehrlich Institut 2025 májusában közleményben reagált a független mérésekre.
A hivatal szerint „a harmadik féltől származó mérések mintavételi körülményei és metodikája nem feleltek meg a gyógyszerészeti validálás követelményeinek”.
Ugyanakkor a BioNTech‑tanulmányban szereplő adatok – amelyek már ellenőrzött laborból származnak – egyértelművé tették, hogy a DNS‑maradék, mint ipari melléktermék, valós jelenség.
Az Amerikai Élelmiszer‑ és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) irányelve is elismeri, hogy „a plazmid‑eredetű DNS‑maradék technológiailag elkerülhetetlen; a cél, hogy annak koncentrációja a 10 ng‑limiten belül maradjon.”
Tudományos és klinikai következmények
Az eddigi eredmények nem bizonyítják, hogy a kimutatott DNS‑fragmentumok közvetlen klinikai kockázatot jelentenének. Az azonban világos, hogy molekuláris szinten új vizsgálatokra van szükség:
– a megnövekedett plazmid DNS‑terhelés immunológiai és onkológiai hatásainak feltárására,
–a DNase‑reakció hatékonyságának újratesztelésére különböző gyártási tételekben,
– és annak vizsgálatára, hogy az SV40‑promóter‑régiók milyen mennyiségben maradhatnak jelen.
A szerzők nem vádat emelnek, hanem a tudományos gondosság megerősítését sürgetik – visszatérve ahhoz az orvosi alaptézishez, „primum non nocere.” „ne árts”
Az orvosi közösség szerepe
Az Új Magyar Orvosi Kar álláspontja szerint a hazai orvostársadalomnak joga és kötelessége is megismerni azokat a peer‑reviewed adatokat, amelyek egy új technológia biztonságát érintik.
E cikk célja nem a pánikkeltés, hanem az információ‑átadás: az orvosetika megköveteli, hogy az ipar‑ és hatóságfüggő álláspontok mellett az eredeti tudományos publikációk is nyilvános párbeszéd tárgyát képezzék.
A transzparencia, az átláthatóság a bizalom alapja.
Források és hivatkozások
- Szabó GT et al. (2024): RNA–DNA Hybrids and Poor DNase Efficiency During Plasmid‑Templated mRNA Production. Frontiers in Molecular Biosciences.
https://www.frontiersin.org/journals/molecular-biosciences/articles/10.3389/fmolb.2024.1472889/full - McKernan K et al. (2023): Plasmid Derived dsDNA Contamination in mRNA "Vaccines". World Council for Health Expert Hearing.
https://worldcouncilforhealth.org/multimedia/kevin-mckernan-plasmid-mrna-vaccines/ - Speicher DJ et al. (2023): DNA Fragments Detected in Monovalent and Bivalent Pfizer/BioNTech and Moderna modRNA COVID‑19 Vaccines from Ontario, Canada. ResearchGate Preprint.
https://www.researchgate.net/publication/375065939 - Kämmerer U, Schulz V, Steger K (2024): BioNTech RNA‑Based COVID‑19 Injections Contain Large Amounts of Residual DNA Including An SV40 Promoter/Enhancer Sequence. Science Public Health Policy and the Law.
https://www.researchgate.net/publication/386414408 - Kaiser S, Reis J, Marschalek R (2025): Quantification of Objective Concentrations of DNA Impurities in mRNA Vaccines. Vaccine (Elsevier), 127022.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0264410X25003196 - Paul Ehrlich Institut (2025): Methodology for Testing COVID‑19 mRNA Vaccines for Alleged Contaminants.Official PDF.
https://www.pei.de/SharedDocs/Downloads/EN/newsroom-en/notification/231222-testing-mrna-vaccinas-dna-contamination.pdf - Orvosok Lapja (2021, febr. 25.): A kardiológus esete az mRNS vakcinával – interjú dr. Szabó Gábor Tamással, a BioNTech kutatóorvosával.
https://mok.hu/orvosoklapja/konzilium/a-kardiologus-esete-az-mrns-vakcinaval--interju-dr-szabo-gabor-tamassal-a--biontech-kutatoorvosaval
Záradék
A fenti összefoglaló kizárólag tudományos és orvosszakmai tájékoztatás céljára készült. Nem minősül orvosi, gyógyszerészeti vagy jogi tanácsadásnak. A források nyílt hozzáférésű, peer‑reviewed vagy preprint formában közölt adatok. A cikket az ÚJMOK Egyesület elsőként teszi közzé Magyarországon az orvosi közösség számára.
