Dr. Anna-Karin Lidström és az Uppsala Egyetemi Kórház munkatársai, valamint a Groningeni Egyetem (Hollandia) egyik kutatója által vezetett csapat a Vaccine című folyóiratban közzétette egy, a 2021-ben beoltott 3805 svéd egészségügyi dolgozó gyógyszer mellékhatásait (ADR) és antitestválaszát vizsgáló tanulmány eredményeit.
A hipotézis: a mellékhatások profilja, a betegszabadságok aránya és az antitestek titerje a vakcinázási ütemtervtől, az életkortól, a nemtől és a vakcinázás óta eltelt időtől függően változhat. Az eredmények jelentős, mérhető operatív hatásokat jeleznek a kórházi személyzetre, valamint a mellékhatások és az immunválasz tekintetében a vakcinák közötti különbségeket.
A tanulmány felépítése és módszertana
A kutatók prospektív megfigyeléses tanulmányt végeztek azokról az egészségügyi dolgozókról, akik két eredeti adag COVID-19 vakcinát kaptak.
A következő vakcinákat vizsgálták: Comirnaty (Pfizer-BioNTech), Spikevax (Moderna), Vaxzevria (AstraZeneca) és két heterológ kombináció (Vaxzevria + Spikeva A következő vakcinákat vizsgálták: Comirnaty (Pfizer-BioNTech), Spikevax (Moderna), Vaxzevria (AstraZeneca) és két heterológ kombináció (Vaxzevria + Spikevax, Vaxzevria + Comirnaty).
A résztvevők kitöltöttek egy strukturált kérdőívet a nemkívánatos eseményekről, és 30–100 nappal a vakcinázás után SARS-CoV-2 anti-spike IgG (anti-S IgG) tesztnek vetették alá őket. Multivariábilis regressziót alkalmaztak a vakcinatípus, a demográfiai adatok, az antitestszintek és az ADR-kategóriák közötti összefüggések elemzésére.
A vakcinázási programok közötti kontraszt szembetűnő volt. Az egészségügyi dolgozók körében végzett, a COVID-19 vakcina mellékhatásait vizsgáló egyik legátfogóbb valós körülmények közötti tanulmány kimutatta:
- A vakcinázás utáni megbetegedések gyakorisága nagy eltéréseket mutatott – a Comirnaty két adagjának esetében mindössze 12%, míg a Vaxzevria + Spikevax kombinált vakcina esetében 48% volt.
- Ez a különbség jelentős működési kockázatot jelentett a már így is nagy nyomás alatt álló kórházak számára.
A mellékhatások mintázata is egyértelműen felismerhető volt: láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- vagy ízületi fájdalom jelentősen gyakrabban fordult elő a Spikevax és a heterológ kombinációk esetében, mint a Comirnaty esetében.
A statisztikai különbségek szembetűnőek voltak: a Comirnaty-hoz képest a láz vagy hidegrázás valószínűsége a Vaxzevria esetében akár tízszer is magasabb volt; a munkából való távolmaradás valószínűsége a Spikevax vagy a vegyes kezelések esetében három-hat alkalommal volt magasabb.
Az immunválasz tekintetében a Spikevax érte el a legmagasabb átlagos antitestszintet, ezt követte a Vaxzevria + Spikevax, míg a Vaxzevria önmagában a leggyengébb teljesítményt nyújtotta.
A fiatalabb recipiens nemcsak erősebb antitestválaszt mutatott, hanem több mellékhatást is. A férfiak általában kevesebb mellékhatást jelentettek, mint a nők – ez a tendencia már más tanulmányokból is ismert. A szisztémás tünetek csoportosulása közös fiziológiai kiváltó okokra utal, amelyek feltehetően az immunaktivációhoz kapcsolódnak.
Súlyos reakciók, mint például anafilaxia, ritkán fordultak elő, de a vakcinázás után egy vagy több nap betegszabadságot kivett alkalmazottak nagy száma jelentős rövid távú költségeket okozott az egészségügyi rendszernek. Ez arra utal, hogy a vakcina kiválasztása és a bevezetési stratégia közvetlenül befolyásolhatja a felkészültséget – ami fontos tényező a jövőbeli tömeges vakcinázási kampányok szempontjából.
Korlátok
A tanulmányban a fiatalabb nők túlreprezentálva voltak – ez tükrözi az egészségügyi rendszer demográfiai adatait, de korlátozza az eredmények átvihetőségét. A mellékhatásokat önbevallás alapján rögzítették, ami emlékezetbeli torzításhoz vezethet. A korábbi COVID-19-fertőzésekre vonatkozó adatokat nem gyűjtötték, pedig ezek befolyásolhatják a mellékhatások profilját.
Mivel ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány volt, az ok-okozati összefüggés nem bizonyítható. A vakcina elosztása a rendelkezésre állás és a politika alapján történt, nem pedig véletlenszerűen.
Míg a résztvevők 1,7–6,9%-a tartós tünetekről számolt be (gyakran fejfájás, fáradtság vagy helyi fájdalom), ebben a vizsgálati csoportban nem volt bizonyíték a COVID-19 vakcinák okozta hosszú távú rokkantságra, kórházi kezelésre vagy maradandó károsodásra. A vizsgálat azonban nem a megbetegedések, hanem a reakcióképesség és a személyzetre gyakorolt hatások értékelésére irányult.
A tanulmány az Olinder Nielsen Családi Alapítvány finanszírozásával készült. Érdekellentétekről nem érkezett jelentés.
Következtetések
A gyakorlati tanulmány azt mutatja, hogy bár a vakcinával kapcsolatos súlyos sérülések ritkák voltak, bizonyos oltási ütemtervek jelentős károsodásokat okoztak az egészségügyi dolgozóknak egy kritikus pandémiás helyzetben. A szerzők azt javasolják, hogy a jövőbeni tömeges oltási kampányokat – különösen az új platformok esetében – fokozatosan hajtsák végre, és vészhelyzeti terveket vezessenek be a működési zavarok minimalizálása érdekében.
A döntéshozóknak a klinikai biztonságot és a szervezeti rugalmasságot figyelembe kell venniük a vakcinák kiválasztásakor és alkalmazásakor a kulcsfontosságú csoportokban.
Források:
Lidström, A.-K., Albinsson, B., Sund, F., et al.
Adverse drug reactions following SARS-CoV-2 vaccination of 3805 healthcare workers cause substantial sick-failure and are correlated to vaccine regimen, age, sex and serological response. Vaccine , vol. 62, 30 Aug. 2025, 127553. doi:10.1016/j.vaccine.2025.127553.
https://www.trialsitenews.com/a/nearly-half-of-swedish-healthcare-staff-missed-work-after-certain-covid-19-vaccines-major-study-reveals-da0493db
