Azoknak a daganatos betegeknek a 84,4%-a, akik 6 hónapon át ivermektint + mebendazolt szedtek, a RÁK ELTŰNÉSÉRŐL, A DAGANAT VISSZAFEJLŐDÉSÉRŐL vagy A BETEGSÉG STABILIZÁLÓDÁSÁRÓL számolt be.
A mai napig ez a legnagyobb valós klinikai környezetben végzett humán vizsgálat, amely az ivermektin és a mebendazol alkalmazását értékelte daganatos betegek körében. A tanulmány most szaklektoráláson is átesett, és megjelent az Anticancer Research című jelentős nemzetközi onkológiai folyóiratban, amelyet az International Institute of Anticancer Research (IIAR) alapított 1995-ben.
Tanulmányunk, „Real-world Clinical Outcomes of Ivermectin and Mebendazole in Cancer Patients: Results from a Prospective Observational Cohort” („Az ivermektin és mebendazol valós klinikai eredményei daganatos betegeknél: egy prospektív megfigyeléses kohorszvizsgálat eredményei”), az egyik legerősebb klinikai jelzés, amelyet valaha dokumentáltak újrahasznosított parazitaellenes terápiák kapcsán az onkológiában.
Ebben a prospektív, valós klinikai programértékelésben különböző daganattípusokkal rendelkező betegek (n=197) kaptak gyógyszertári készítésű ivermektin–mebendazol kombinációt, amely kapszulánként 25 mg ivermektint és 250 mg mebendazolt tartalmazott. A résztvevőket körülbelül hat hónapon át követték standardizált digitális kérdőívekkel, amelyek a daganatos kimeneteleket, a gyógyszerszedési együttműködést és a tolerálhatóságot értékelték.
Körülbelül hat hónappal a kezelés megkezdése után 84,4%-os klinikai előnyarányt (Clinical Benefit Ratio – CBR) figyeltünk meg – vagyis öt betegből több mint négy számolt be arról, hogy nincs kimutatható betegsége (remisszió), a daganat visszafejlődött, vagy a betegség stabil maradt.
A betegek közel fele (48,4%) számolt be a legerősebb pozitív eredményekről, beleértve a betegség teljes eltűnését (32,8%) vagy a daganat visszafejlődését (15,6%). További 36,1% számolt be a betegség stabilizálódásáról, míg csak 15,6% jelezte a betegség előrehaladását.
Fontos, hogy a terápiás együttműködés rendkívül magas volt: a betegek 86,9%-a befejezte az első receptet, és 66,4% még hat hónap után is folytatta a kezelést.
A mellékhatások túlnyomórészt enyhék és kezelhetők voltak; a betegek 25,4%-a számolt be ilyenekről (elsősorban gyomor-bélrendszeri panaszokról), és a mellékhatásokat tapasztalók 93,6%-a kisebb dózismódosítás után is folytatta a kezelést.
A megállapításokat különösen figyelemreméltóvá teszi, hogy ez egy heterogén, valós daganatos betegpopuláció volt – prosztata-, emlő-, tüdő-, vastagbél-, máj- és számos más daganattípussal élő betegekkel, akik közül sokan hagyományos kezeléseket, például kemoterápiát, sugárkezelést és műtéteket is kaptak.
Ez az úttörő, szaklektorált publikáció a The Wellness Company, a McCullough Foundation és az Elnöki Rákellenes Panel elnökének együttműködésével valósulhatott meg, ötvözve a valós klinikai adatokat, a gyakorló orvosok tapasztalatait és a járványtani szakértelmet annak érdekében, hogy értékeljék az olcsó, újrahasznosított terápiák jelentős transzlációs potenciálját.
A munkát Nicolas Hulscher, MPH, Kelly Victory, MD, James A. Thorp, MD, Drew Pinsky, MD, Alejandro Diaz-Villalobos, MD, Peter Gillooly, MSc, Foster Coulson, Melissa Annazone, Chloe Radesi, Jessica Brooks, Peter A. McCullough, MD, MPH és Harvey Risch, MD, PhD (az Elnöki Rákellenes Panel elnöke) végezte.
Ezekkel a rendkívül ígéretes eredményekkel most kettős vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokra van szükség. Addig is sok daganatos beteg él a „right to try” (kísérleti kezeléshez való hozzáférés) jogával.
A teljes szaklektorált tanulmány itt érhető el:
https://ar.iiarjournals.org/content/46/6/3243
PubMed-en itt található:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/42203321/
