Egy új állatkísérletben dr. Dézsi László, a Semmelweis Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a Pfizer-BioNTech vakcinából származó tüske-mRNS gyors eloszlásáról számol be számos szervben – és az ehhez kapcsolódó akut és krónikus gyulladásos reakciókról.
A szerzők között szerepel az oltásra buzdító Merkely Béla is!
Az egyelőre még lektorálatlan tanulmány címe:
„A Comirnaty akut anafilaxiás és több szervet érintő gyulladásos hatásai sertésekben: bizonyíték a tüskefehérje mRNS transzfekciójára és ezzel párhuzamosan a gyulladásos citokinek fokozott termelődésére.”
https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2025.06.07.658379v1
A vizsgálatot sertéseken végezték, amelyeket az emberhez való fiziológiai hasonlóságuk miatt választottak nagyállat-modellnek. Az állatok intravénásan (IV) vagy intramuszkulárisan (IM) kapták a Comirnaty COVID-19 vakcinát. Néhány sertést PEGilezett nanorészecskékkel előszenzibilizáltak, hogy szimulálják a fokozott allergia kockázatát.
A hemodinamikai válaszokat, az immunmarkereket, a szöveti változásokat és a spike mRNS jelenlétét qPCR-rel elemezték különböző szervekben és perifériás vérsejtekben (PBMC-k) az injekció beadását követő hat órán belül.
Az eredmények kritikus kérdéseket vetnek fel a vakcina eloszlásával és az immunválasszal kapcsolatban:
A nagy dózisú intravénás beadás után az állatok közel felénél akut anafilaxiás reakciók jelentkeztek. Egy esetben teljes anafilaxiás sokk alakult ki, amely újraélesztést igényelt.
- Ezeket a reakciókat erős komplement aktiváció, anti-PEG antitestek és a gyulladásos citokinek, például a TNF-α, CXCL10, IL-1RA és CCL2 szintjének jelentős növekedése kísérte – ezek a szisztémás gyulladás egyértelmű jelei.
- Különösen riasztó volt a tüske mRNS kimutatása szinte az összes vizsgált szervben – beleértve a májat, a veséket, a szívet, a lépet, a nyirokcsomókat és még az agyat is.
- A felvétel a májban és az immunsejtekben volt a legmagasabb – akár 3000-szer magasabb, mint az alapérték.
- Az mRNS jelenléte korrelált a szervspecifikus gyulladásos citokin gének felregulációjával és a szövetekben bekövetkező szerkezeti változásokkal, például vakuólumképződéssel az agyban és a vesetubulusok tágulásával.
- Az emlékeztető dózisok hasonló mintázatokat mutattak, és fokozták ezeket a válaszokat, ami ismételt expozíció esetén a lehetséges felhalmozódásra utal. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vakcina még kis mennyisége a véráramban – ahogyan az intramuszkuláris beadás esetén is előfordulhat – potenciálisan elegendő az immun- és szervsejtek szisztémás transzfekciójának kiváltásához, különösen az érzékeny egyéneknél.
A tanulmány egy preklinikai állatmodellen alapul, és magas intravénás dózisokat alkalmazott, amelyek nem felelnek meg az embereknél szokásos intramuszkuláris oltási protokollnak. A szerzők azonban olyan humán farmakokinetikai vizsgálatokra mutatnak rá, amelyek intramuszkuláris beadás után is dokumentálnak bizonyos szisztémás eloszlást – különösen injekciós hibák vagy érpermeabilitás esetén.
Tanulmány: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2025.06.07.658379v1
